FEKETE MIHÁLY EMLÉKVERSENY

A VERSENYRŐL

A Fekete Mihály Emlékverseny az egyetlen vajdasági szervezésű és szintű matematikaverseny, amelyen csak magyarul tudó diákok vehetnek részt. Ezen a versenyen a Vajdaságban tanuló felső tagozatos általános iskolás és középiskolás tanulók mérhetik össze tudásukat társaikkal és ezáltal felkészülhetnek a hazai és nemzetközi matematikaversenyekre. Ez a verseny egyben az általános iskolások és középiskolások Nemzetközi Magyar Matematikaversenyének vajdasági szintű válogatóversenye. Az Emlékverseny nem csak versenyzésre ad alkalmat, hanem barátkozásra és új ismeretek szerzésére is. Minden évben rangos meghívott tanárok tartanak előadást érdekes matematikai témákról.

A verseny névadója Fekete (Schwarz) Mihály (1886-1957) zentai születésű matematikus, aki Fejér Lipót tanítványa, Neumann János tanára volt. Legjelentősebb és egyben legismertebb eredményei a ponthalmazok elmélete, az algebra és a komplex függvénytan határterületéhez tartoznak.

A Fekete Mihály Emlékverseny 2003 óta kerül megrendezésre. Az elsőt az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének égisze alatt szervezte Szabó Magda matematikatanár. A verseny ezután átköltözött Szabadkáról Zentára, és szervezését az akkor újonnan megalakuló Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium vette át.

A Fekete Mihály Emlékverseny háromfordulós: a két levelező fordulót a legjobbak megmérettetéseként egy zárthelyi rendszerű, feladatkidolgozós forduló, a döntő követi, amelyre idén 2014. december 6-án kerül sor Zentán. A döntőben a versenyzőknek 120 perc alatt négy feladatot kell megoldaniuk.

Kezdetben a Fekete Mihály Emlékverseny csak a középiskolás diákokat szólította meg, de 2009-től a nyolcadikosokat, 2011-től a hetedikeseket, 2014-től kezdve pedig az ötödikes és hatodikos tanulókat is bevonjuk a versenybe. Ezzel a bővítéssel a döntő résztvevőinek a száma akár száznál is több lehet. A legjobb helyezéseket elért általános iskolás, illetve középiskolás versenyzők alkotják azt a csapatot, akik részt vehetnek 2015 tavaszán Nagyváradon a II. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen (5-8), illetve Szabadkán a XXIV. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen (9-12).

A versenyen való részvétel a támogatóknak köszönhetően ingyenes. A helyszínt a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, a középiskolások ajjándékkönyveit pedig minden évben a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete biztosítja.

A versenybizottság elnöke dr. Péics Hajnalka, a versenybizottság tagjai pedig: Béres Zoltán, Csikós Pajor Gizella magiszter, dr. Ripcó Sipos Elvira, Szabó Magda, Tóth Gabriella és Zavargó Zsuzsanna.

FEKETE MIHÁLY (1886-1957)

Fekete Mihály 1886. július 19-én született Zentán. Eredeti családi neve Schwarz volt. Elemi és középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti és a göttingai egyetemeken tanult matematikát. Az egyetem elvégzése után mint tehetséges matematikus Beke Manó professzor tanszékére került. Pár évi tanársegédi működés után a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt állásától megfosztották, sőt még a Matematikai és Fizikai Társulat is törölte tagjai sorából. Ezután középiskolai tanárként működött. Először a budapesti Nagymező utcai polgári iskolában kapott állást. Ebben az iskolában 1919-ig, majd igen rövid ideig a Váci utcai és a Práter utcai leánygimnáziumban tanított, ám innen is elbocsátották. 1925-től a budapesti izraelita hitközség fiúgimnáziumának tanára lett, egészen 1928-ig, amikor két egyetemtől is kapott professzori meghívást. Ő a Jeruzsálemi Egyetem matematika tanszékének meghívását fogadta el, amelynek később dékánja is volt. A meghívást Hadamard és Landau is szorgalmazta, mert jól ismerték és nagyra értékelték Fekete Mihály munkásságát. Fekete Mihály a Jeruzsálemi Egyetem tanára volt elhunytáig.

„Fekete Mihályt sajnos személyesen nem ismerhettem. Volt tanítványai, ismerősei, barátai, elsősorban Bálint Elemér elbeszélései alapján azonban olyan kép rajzolódott elém, amely azt mutatta, hogy Fekete Mihály nemcsak kiváló és tehetséges matematikus volt, hanem igen jó pedagógus, nagyszerű előadó is. Egyénisége pedig, emberi jó tulajdonságai miatt, mindenki számára, aki ismerte, rendkívül megnyerő volt. Fekete Mihály egyike volt Fejér Lipót azon tanítványainak, akik matematikai munkásságukkal nagy elismerést szereztek maguknak. Több dolgozatából kitűnik, hogy tanárától, Fejér Lipóttól kapott indítékot egy-egy probléma vizsgálatához. Fekete Mihály legjelentősebb és egyben legismertebb eredményei a ponthalmazok elmélete, az algebra és a komplex függvénytan határterületéhez tartoznak. Igen értékes és szép eredményeket ért el azonban a Fourier-sorok elméletében, a divergens sorok szummációjában, az interpoláció-elméletben és a matematikusi pályája kezdetén a számelméletben is” – írta róla Balázs János a Matematikai Lapokban, 1958-ban.

Rátz László matematikatanár javaslatára, Fekete Mihály volt Budapesten a gimnazista Neumann János egyik magántanára. Még az érettségi előtt a zseniális ifjú Neumann (18 éves korában) tehetséges tanárával, Fekete Mihállyal, közösen írt és jelentetett meg tudományos dolgozatot. A Neumann Jánossal közösen írt dolgozata Fekete Mihály irodalmi működésének 11. évében jelent meg, s ez a 19. publikált tanulmánya. A megjelenés idején, 1922-ben, Neumann János már Berlinben egyetemi hallgató volt. Az 1922. évi nyomdába küldést megerősíti az a tény is, hogy a tanulmány bevezetőjében Fejér Lipót 1922. évi egyik cikkére is hivatkoznak. Fejér Lipót egy problémáját az ún. Fekete-féle pontok segítségével oldotta meg. Egyébként Fekete Mihály magányos alkotó volt, csak néhány esetben közölt közös cikket Szegő Gáborral, C. E. Win-nel és J. L. Walshsel. Neumann-nal nem publikált több közös művet. Azonban Neumann két esetben is általánosította Fekete tételeit.

Fekete Mihály 1957. május 13-án hunyt el Jeruzsálemben.

A NEMZETKÖZI MAGYAR MATEMATIKAVERSENY TÖRTÉNETE

„A magyar irodalom ötágú síp, összehangolhatatlan. Eléri még vajon a mi nemzedékünk, hogy egy jó munka mind e nemcsak külön-külön, de másként szóló sípot egyszer ismét összehangolja, illetve az eldugulástól megmenti?” (Illyés Gyula)

Az 1991. évi jubileumi szegedi Rátz László Vándorgyűlésen vetődött fel először – Bencze Mihály brassói és Oláh György komáromi matematikatanárok részéről – olyan középiskolai matematikaverseny szervezésének gondolata, amely lehetőséget ad arra, hogy a Kárpát-medence magyar anyanyelvű diákjai összemérhessék tudásukat. Elképzelésüket talán Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versének soraival lehetne leginkább jellemezni, amelyek refrénként térnek vissza a versenyeken:

„Elindulok, mint egykor Csoma Sándor,
hogy felkutassak minden egy magyart.
Székelyek, ott a bércek szikla-mellén,
üljetek mellém!
Magyarok ott a Tisza partján,
magyarok ott a Duna partján,
magyarok ott a tót hegyek közt
s a bácskai szőlőhegyek közt,
üljetek mellém!”

Az elhatározást tett követte. Az ötágú-sokágú síp Illyés-i szellemében került megrendezésre 1992-től középiskolás diákok részére a Nemzetközi Magyar MatematikaVerseny, évente 200-300 Kárpát-medence-i magyarajkú diák és tanár részvételével. A versenyek eddigi helyszínei: Komárom (1992), Vác (1993), Ungvár (1994), Paks (1995), Székelyudvarhely (1996), Kaposvár (1997), Szabadka (1998), Debrecen (1999), Dunaszerdahely (2000), Nagykanizsa (2001), Sepsiszentgyörgy (2002), Eger (2003), Nagydobrony (2004), Miskolc (2005), Zenta (2006), Szeged (2007), Kassa (2008), Gyula (2009), Szatmárnémeti (2010), Bonyhád (2011), Kecskemét (2012), Győr (2013), Csíkszereda (2014). 2014-ben Komáromban szervezték meg először az általános iskolás tanulók felső tagozatosai számára az I. Nemzetközi Magyar MatematikaVersenyt. Reméljük, hogy ez a rendezvény is hagyományt fog teremteni a jövőben.

E rangos nemzetközi megmérettetést három fontos tényező mozgatja és köti össze: az anyanyelv, a matematika szeretete és tisztelete, valamint a találkozókon születő vagy megerősödő barátság. A Nemzetközi Magyar MatematikaVerseny lehetőséget ad az egységes magyar matematikai nyelv megteremtésére, a szabadidős programjának szerves részét képező kirándulás pedig alkalmat ad a különböző országok magyarlakta tájainak, kultúrájának, történelmének és szokásainak megismerésére.

Az első rendezvényen, melynek színhelye Észak- és Dél-Komárom volt, Reimann Istvánnak, a zsűri elnökének zárószavai a következők voltak: „A két helyszín közötti Duna-hídon naponta többször is átkelve éreztük igazán, hogy ez a híd úgy kapcsolhat össze embereket és országokat, ahogyan azt a jövő Európájában elképzeljük.”

Az immár húsz éve megrendezésre kerülő verseny valóban országokat és embereket köt össze, s erősen hisszük, hogy „Csak művelt nemzet tarthatja fenn magát Európa népei között, tehát a nemzet jövője kulturális előre haladásától függ.” (Eötvös József)

A középiskolás NMMV honlapja: http://nmmv.berzsenyi.hu/home