NEUMANN VERSENY

A 2003-ban, a Neumann centenárium alkalmával megalapított verseny egyenes folytatása az 1984-ben – tehát 24 éve – először megrendezett Garay diák-programtermék versenynek, amit – 20 alkalommal, utoljára 2003-ban - ugyancsak Szekszárdon, a Garay Gimnáziumban rendeztek. Az elmúlt 24 év alatt a versenyen számtalan tehetséges diák tűnt fel, mind az országban, mind pedig a határokon túli - elsősorban a magyar iskolákban - akik a verseny döntőjében, nyilvános előadásokon mutatták be a zsűrinek és szakma megjelent neves képviselőinek, valamint egymásnak is kiváló alkotásaikat. Azóta ezek a diákok felnőttek, közülük nagyon sokan a szakma „virágai”, akik itthon és külföldön is igen jelentős posztokat foglalnak el a legnagyobb informatikai intézményekben.

A részvétel felső korhatára 20 év, az alsó korhatárt nem határoztuk meg, ugyanis nem egyszer fordult már elő, hogy a döntőbe és így a díjnyertes versenyzők közé is, bekerültek még 8 éves kisdiákok is. A tehetségnek nincs időkorlátja. A Neumann versenyben – hogy a kicsik esélyeit növeljük - indítottuk először külön az általános iskolásokat és a középiskolásokat, bár a korábbi versenyeken, ahol nem választottuk szét a versenyzőket, sokszor értek el az általános iskolás pályázók is kiváló eredményeket, legyőzve versenyző középiskolás társaikat.

A versenyen nem csak egyedi versenyzők indulhatnak, hanem fejlesztő csoportok is, mert azt szerettük volna, a diákok tanulják meg, hogyan lehet csoportban fejlesztve, munkamegosztással, rendkívül értékes eredményeket elérni. Örömmel számolhatunk be, célunkat is sikerült elérnünk, ugyanis a versenyfeladatok több mint felét diák-fejlesztő csoportok készítették.

A versenyt – eredetileg – csak szoftver-alkotásokra tűztük ki, de az utóbbi években többször is előfordult, hogy a versenyzők a saját maguk által épített és programozott eszközökkel pályáztak, és jelentek meg a versenyen. Az idén 8 eszköz-pályázat érkezett, amely mutatja, hogy helyes döntés volt kibővíteni a verseny kategóriáit ezzel a lehetőséggel.A Neumann verseny meghirdetői a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az I. Béla Gimnázium voltak.

A korábbi versenyek nevezéseiből is kiderül, hogy a verseny egyértelműen ma is aktuális a fiatalok számára, és nagy érdeklődésre tart számot határainkon belül és kívül is.

A verseny alapszabálya nem változott, nem diákok, hanem a diákok által kifejlesztett programtermékek versenyeznek. Előfordul, hogy a pályázó diák a versenyre nem csak programterméket, hanem a szoftverhez egy általa konstruált hardvert is beküldött, ezt a pályázatot is elfogadtuk, és egy külön kategóriában indítottuk.

A Gimnáziumba beérkezett pályázatokat a megyében működő iskolák informatika tanáraiból álló elő-zsűri bírálta el, választotta ki és sorolta kategóriákba. A kategóriák legjobbjai kerültek a februári döntőbe. A döntőbe az iskola meghívta az elődöntőben sikeres pályázatok szerzőit, pályázatonként maximum két tanulót. Ezeket a tanulókat az iskola vendégül látta. A legtöbb esetben a pályázók tanárai is elkísérték a tanulókat.

A döntőben a pályázók kb. 10 perc (néha több) bemutatási időt kaptak, ahol élőszóval tudták megmutatni termékeiknek az előnyeit, össze tudták hasonlítani a saját munkájukat a többi „konkurens” termékkel stb. A bemutatón a zsűri volt a vásárló, a versenyző pedig az eladó. Ezt a módszert már nagyon régen bevezettük, hogy a diákok ne csak kitűnő produktumokat készítsenek, hanem azokat be is tudják mutatni, így a verseny során nem csak a szakmai tudásuk, hanem az előadókészségük is fejlődött. Számtalan példát tudnék mondani, amikor a diák, az első évben szinte képtelen volt megszólalni, egy vagy két évvel később pedig szabályszerű kiselőadással kápráztatta el a zsűri tagjait.

A döntő zsűrijébe számítástechnikai és pedagógiai szakembereket hívunk meg, akik a pályaműveket a saját szakmai hozzáértésük alapján – pontozással - bírálták el. A zsűri a pontszámokon – utólag – nem javított azért, hogy valamelyik versenyzőt győztesnek hozza ki, így minden zsűritag egyénileg vállalta a felelősséget a bírálatáért. A verseny bírálata nyílt, azon mindenki – versenyző és néző – részt vehet, sőt a versenyfeladatok bemutatása után a „nézők” kérdéseket tehetnek fel a versenyzőknek, akár vitatkozhatnak velük, azaz nyíltan kifejthetik a véleményüket.

A pontozás eredményét az eredmény kihirdetése alkalmából a zsűri – név szerint is – ismerteti, és közzé teszi. A verseny díjait a legnagyobb hazai számítástechnikai intézetek, intézmények és vállalatok adták össze.

A magyarországi verseny vajdasági elődöntőjét már 2012 óta a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium szervezi.